Céginformáció    |    Információkérés    |    Partnerek    |    Karrier    |    Elérhetőségek    |   
Keresés:    
Kezdőoldal > A szakértő válaszol

Mi a különbség az ún. szekvenciális irattárolás és az évenkénti tételszám szerinti irattárolás között?

Jelen kérdés kapcsán le kell szögezni, hogy sem az intézményesített iratkezelési ismeretek (levéltári és irattári gyakorlat, illetve az ennek alapját képező elméleti képzések), sem a hatályos jogszabályok nem ismerik a „szekvenciális irattár” fogalmát. Ebből következően jelen fogalom a közfeladatot ellátó szervek esetében értelmezhetetlen és nem alkalmazható.

Természetesen a nem közfeladatot ellátó szervezetek esetében alkalmazható e fogalom, hiszen ezeknek a szervezeteknek az esetében nincs kötelező fogalomhasználat az iratkezelés során.

Tekintettel a „szekvenciális” kifejezés eredeti értelmére, illetve e kifejezésnek az iratkezeléssel egyre szorosabb kapcsolatban álló rendszerszervezési, adatkezelési és informatikai területen történő alkalmazására, valamint ara a körülményre, hogy a feltett kérdésben mint oppozíció jelenik meg a tételszámos iktatás, a szekvenciális irattárat a sorszámos iktatás alapján történő irattározás fogalmával tudom azonosítani.

E szerint a „szekvenciális irattár” esetében az iratanyagot évenként, az első kiadott iktatószámtól az utolsó kiadott iktatószámig bezárólag alakítják ki. Az iratképző irattárában kizárólag évenként különülnek el az iratok, az éven belül egyéb csoportosítással az iratanyag nem rendelkezik.

Ezzel szemben a tételszámos iktatásból következő irattárolás során az adott éven belül az iratanyagot tételszámok szerint csoportosítják, az egyes iratok csoportba sorolását mind az iratanyagon, mind a nyilvántartásokban feltüntetik. A csoportosított rendszer előnye a sorszámos iratárral szemben, hogy az egyes ügyekhez (ügykörökhöz) tartozó iratfajtákat külön csoportba sorolja, így visszakeresésük is könnyebbé válik. A tételszámokhoz általában sztenderd selejtezési jeleket is rendelnek, ennek köszönhetően az iratanyag selejtezése is egyszerűbbé válik.

A közfeladatot ellátó iratképző szervek esetében kötelező a tételszámos (önkormányzatok esetében ügykörszámként használatos) irattárazás. A nem közfeladatot ellátó szervezetekre ilyen előírások nem vonatkoznak, a fizikai iratkezelés során azonban szinte kezelhetetlenné válik a csoportosítás nélküli, egyszerű sorszámos iktatás és az ebből következő „szekvenciális” irattározás.

2008-08-04
Pontosan mit takar az ügyiratdarab?

„A kérdésem tehát, hogy pontosan mit takar az ügyiratdarab? Sajnos nem sikerült ezt egyértelműen sem a 24/2006, sem a 335/2005-ös rendeletből meghatározni.

A 335/2005 szerint: A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek.

Ebből azonban azt nem tudom, hogy minden ügyiratdarab önálló és egyedi főszámmal is rendelkezik, vagy csak ezen belül egy ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Mit jelent az ügykörszám?

Az „ügykörszám” kifejezés olyan fogalom, melynek alkalmazása során egymásnak ellentmondó jogszabályokkal találkozhatunk. A közfeladatot ellátó szervezetek iratkezelés során – 2005 óta – általában és elvileg nem alkalmazott fogalom.

Az ügykörszám az 1990 előtti, döntően a tanácsi és államigazgatási szervezetek iratkezelésének során alkalmazott, az irattári rendszeren belüli ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Osztott iktatás esetén lehetőség van-e eltérni a 335/2005. sz. Korm. r. 40. §-ban megfogalmazott iktatószám-felépítési sorrendtől?

Kérdés:

Osztott iktatás esetén lehetőség van-e olyan módon képezni az iktatószámot, hogy az eltérjen a 335/2005. sz. Korm. r. 40. §-ban szövegszerűen megfogalmazott iktatószám-felépítési sorrendtől? (Iktatóhely azonosítója-főszám-alszám-év helyett: iktatóhely azonosítója-évszám-főszám-alszám.)

Válasz:

1. A hivatkozott sorrend részletes ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Mi a különbség az ügyéntéző és a felelős között?

A 24/2006-os meta adatai között szerepel mind az ügyintéző, mind a felelős.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a különbség a kettő között, különös
tekintettel az alábbiakra:

- Lehet-e szervezet, vagy csak egy konkrét személy,

- az adott adat egy iratot, vagy/és egy ügyirat darabot, vagy/és egy
ügyiratot jellemez?


Szakmai vélemény annak a kérdésnek a tisztázásában, hogy a 24/2006. (IV.29.) ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Mi az a gyűjtőszámos iktatás?

A gyűjtőszámos iktatás során egy gyűjtőszám (iktatási sorszám) alatt, több más szervhez és /vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat - külön iktatás nélkül - az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartják nyilván. A nyilvántartás a beérkezés ideje szerinti folyószámmal ellátottan történik., A gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

A dokumentumok szkennelése nagyon lelassítja az iratkezelést?

A dokumentumok szekennelésének gyorsasága alapvetően a szkenner típusától függ. Egy ma már elérhető áron kapható, úgynevezett nagyteljesítményű szkenner segítségével már könnyedén megoldható hogy akár egy perc alatt 30-40 oldalnyi iratot beszkenneljünk. 

A gyors szkennelés mellett még az is kérdéses lehet hogy hogyan adagoljuk be a sok dokumentumot. Ezek a készülékek az átlagosnál nagyobb iratadagolóval ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Amennyiben segítségre van szüksége,
további információkat szeretne megtudni kérjük töltse ki az információs adatlapot és munkatársunk segít Önnek!

*( Iktató program, Iktatás, Iratkezelés, Ügyiratkezelés, Elektronikus Iktatás, Iratkezelési szabályzat, Iratkezelési, Ingyenes iktató )



© 2007 netTeam-DMSone Zrt.