Céginformáció    |    Információkérés    |    Partnerek    |    Karrier    |    Elérhetőségek    |   
Keresés:    
Kezdőoldal > A szakértő válaszol

Mi a különbség az ügyéntéző és a felelős között?

A 24/2006-os meta adatai között szerepel mind az ügyintéző, mind a felelős.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a különbség a kettő között, különös
tekintettel az alábbiakra:

- Lehet-e szervezet, vagy csak egy konkrét személy,

- az adott adat egy iratot, vagy/és egy ügyirat darabot, vagy/és egy
ügyiratot jellemez?


Szakmai vélemény annak a kérdésnek a tisztázásában, hogy a 24/2006. (IV.29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet mellékletének 12. pontjában felsorolt „felelős” és „ügyintéző” között milyen különbség fogalmazható meg

A kérdés tartalma alapvetően egy hatásköri problémára utal. A felelős az iratkezelés során végső soron minden közfeladatot ellátó szerv esetében az iratkezeléssel felügyeletével megbízott szerv vezetője a felelős.

Vö. 335/2005. Korm. r. 5. §
Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős.

A közfeladatot ellátó szerv iratkezelését ezen túl úgy kell megszervezni, hogy „kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen” (Vö. 335/2005. Korm. r. 6.§ c.)

Az egyes ügyekben a felelőség kérdése a döntéshozatali képességhez kapcsolódik, vagyis az felel egy ügyért, illetve az azt tükröző iratanyagért, aki döntési kompetenciával rendelkezik az adott ügy esetében.

Az ügyintéző döntési kompetenciáját a 335/2005. Korm. r. 2. § 35. pontja egyértelművé teszi.

Mindebből tehát egyértelmű, hogy a felelős olyan személy, akit az adott szervezeti egység struktúrája szerint felelőséggel ruháztak fel. Erre a leg célszerűbb példa a közhivatali szervezet, ahol gyakori az ügyintéző (ki általában az ügy, így az azt tükröző irat) felelőse, illetve az ügykezelő alkalmazásának „kettőssége”. Utóbbi nem felelős az ügy elintézésért, a teljes irat tartalmáért, csupán a rá kiosztott előkészítő részfeladatért, mely feladatait az ügyintéző ellenőrzi. Olyan szervezeteknél, ahol az ügyintéző és az ügykezelő kettőssége nem áll fenn, általában egyértelmű az adott iratanyagnál a felelős és az ügyirattal dolgozó ügyintéző egybeesése.

Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elektronikus iratkezelés során az ügykezelő felelősége a részirat vonatkozásában értelmezhető, így felelőséggel az ügykezelőt ebben az esetben fel lehet ruházni. (Vö. 335/2005. Korm. r. 49.§ 1.)

Az iratkezelés során minden esetben személyi felelőségről beszélünk. Így a felelős nem kehet szervezet, csak „konkrét személy”. Célszerű azonban – a hivatalszervezeti változásokra felkészülve – nem „perszonálisan” értelmezni a konkrét személy fogalmát, hanem beosztáshoz, vagyis feladatkörhöz rendelni a felelősséget. A 24/2006. BM-IHM-NKÖM rendelet mellékletének 12. pontjában szereplő „Felelős” megjelölés melletti megjegyzés rovatban konkretizálta is a rendeletalkotó, hogy a „Felelős” kizárólag „személy vagy beosztás” formátumban határozható meg.

2008-08-01
Pontosan mit takar az ügyiratdarab?

„A kérdésem tehát, hogy pontosan mit takar az ügyiratdarab? Sajnos nem sikerült ezt egyértelműen sem a 24/2006, sem a 335/2005-ös rendeletből meghatározni.

A 335/2005 szerint: A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek.

Ebből azonban azt nem tudom, hogy minden ügyiratdarab önálló és egyedi főszámmal is rendelkezik, vagy csak ezen belül egy ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Mit jelent az ügykörszám?

Az „ügykörszám” kifejezés olyan fogalom, melynek alkalmazása során egymásnak ellentmondó jogszabályokkal találkozhatunk. A közfeladatot ellátó szervezetek iratkezelés során – 2005 óta – általában és elvileg nem alkalmazott fogalom.

Az ügykörszám az 1990 előtti, döntően a tanácsi és államigazgatási szervezetek iratkezelésének során alkalmazott, az irattári rendszeren belüli ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Mi a különbség az ún. szekvenciális irattárolás és az évenkénti tételszám szerinti irattárolás között?

Jelen kérdés kapcsán le kell szögezni, hogy sem az intézményesített iratkezelési ismeretek (levéltári és irattári gyakorlat, illetve az ennek alapját képező elméleti képzések), sem a hatályos jogszabályok nem ismerik a „szekvenciális irattár” fogalmát. Ebből következően jelen fogalom a közfeladatot ellátó szervek esetében értelmezhetetlen és nem alkalmazható.

Természetesen a nem közfeladatot ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Osztott iktatás esetén lehetőség van-e eltérni a 335/2005. sz. Korm. r. 40. §-ban megfogalmazott iktatószám-felépítési sorrendtől?

Kérdés:

Osztott iktatás esetén lehetőség van-e olyan módon képezni az iktatószámot, hogy az eltérjen a 335/2005. sz. Korm. r. 40. §-ban szövegszerűen megfogalmazott iktatószám-felépítési sorrendtől? (Iktatóhely azonosítója-főszám-alszám-év helyett: iktatóhely azonosítója-évszám-főszám-alszám.)

Válasz:

1. A hivatkozott sorrend részletes ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Mi az a gyűjtőszámos iktatás?

A gyűjtőszámos iktatás során egy gyűjtőszám (iktatási sorszám) alatt, több más szervhez és /vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat - külön iktatás nélkül - az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartják nyilván. A nyilvántartás a beérkezés ideje szerinti folyószámmal ellátottan történik., A gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

A dokumentumok szkennelése nagyon lelassítja az iratkezelést?

A dokumentumok szekennelésének gyorsasága alapvetően a szkenner típusától függ. Egy ma már elérhető áron kapható, úgynevezett nagyteljesítményű szkenner segítségével már könnyedén megoldható hogy akár egy perc alatt 30-40 oldalnyi iratot beszkenneljünk. 

A gyors szkennelés mellett még az is kérdéses lehet hogy hogyan adagoljuk be a sok dokumentumot. Ezek a készülékek az átlagosnál nagyobb iratadagolóval ...
Tovább a teljes bejegyzésre >>

Amennyiben segítségre van szüksége,
további információkat szeretne megtudni kérjük töltse ki az információs adatlapot és munkatársunk segít Önnek!

*( Iktató program, Iktatás, Iratkezelés, Ügyiratkezelés, Elektronikus Iktatás, Iratkezelési szabályzat, Iratkezelési, Ingyenes iktató )



© 2007 netTeam-DMSone Zrt.